Kezdőoldal

Szerzőnk negyedik beszélgetőpartnere, Talyigás Péter az elmúlt években válogatottaink nem játszó kapitánya volt, a legjobb hazai versenyzőkkel alkot(ott) párt – és nem egyszer nagyot. Szó esik motivációról, a karrierépítés tudatos és esetleges lépcsőiről, de mindenekelőtt a kutyákról. A végén azért előkerül egy szakirodalomban eddig nem jegyzett coup is!

A sok papírforma eredmény mellett leginkább kedden a Kovács- és a Cohen-csoportban alakultak váratlanul az első napi mérkőzések a Magyar Kupában. Végigfutunk a csoportokon összefoglalva a kezdés tanulságait és egy-egy jövő heti mérkőzésre is ránagyítunk.

Új Kupa, új remények, de a gömb a régi. Heti rendszerességgel jelentkezünk majd, s megpróbáljuk megjósolni, hogy az idei bajnokságban hogyan alakulnak a dolgok. Csapjunk is bele!

Szerzőnk mostani beszélgetőpartnere többszörös válogatott bridzsező. Ilyen ült már vele szemben a kávézó asztalnál, de nő most először. Talán ezért van, hogy mintha tartana tőle, az azonosulásban odáig megy, hogy ugyanazt a desszertet rendeli. Azért a hangulat gyorsan felenged.

A Kemény–Talyigás mérkőzés végig izgalmas volt. Hol egyik, hol másik csapat szerzett kisebb-nagyobb előnyt. A 128 leosztás végén az állás 246–242 volt a Talyigás csapat javára, azonban volt két zsűridöntés, amelyet azonmód meg is óvtak a csapatok. Ebben a cikkben ennek a két zsűridöntésnek a teljes történetét mutatjuk be. Nemcsak azért, mert kifejezetten érdekes, hogy milyen apróságokon múlhat egy-egy nagy verseny, hanem azért is, mert példamutató az, ahogy a történet összes szereplője ebben a különösen feszült helyzetben viselkedett. Ráadásul az is látszik, hogy milyen nehéz dolga volt mindenkinek, akinek döntenie kellett ezekben az ügyekben, a csapatok ugyanis rendkívül jó érveket vetettek be. Az érvek alapján az olvasó is elgondolkodhat, hogy ő maga vajon milyen döntést hozott volna, ha neki kellett volna dönteni.

A bajnokság záró fordulójában a reménytelen helyzetben lévő Berkes Márton–Marcin László pár hiányzott, így ezúttal sem volt teljes a 32 leosztásos kör. Winkler Gábor szerencsésen visszaérkezett Ausztráliából, így a tetemes előnnyel vezető Dumbovich–Winkler páros magabiztos eséllyel ült az asztalokhoz. És fogadási szaknyelven szólva „ült is a papír”, mert simán realizálták ezt az esélyt, és fölényesen, több mint öt topszkórnyi előnnyel nyerték meg a bajnokságot. Az elmúlt fordulóhoz képest nem változott a dobogós helyezések sorrendje sem, mert a Dienes Ödön–Harangozó László alkalmi páros szerezte meg a második, Gellér János–Tubak Dániel pedig a harmadik helyet. Mindhárom párnak gratulálunk! Az előző fordulóhoz képest a kiesési fronton sem történt nagy változás, az utolsó hat helyen álló párokból csak egynek sikerült a menekülés, a Hegyi András–Lévai Ferenc kettősnek. Kiesett és jövőre egy osztállyal lejjebb folytathatja Andrási Miklós–Kardos János, Gerő István–Kovács András–Vinkler László, Bunth Ágnes–Csipka Szilvia–Els Toutenel, Kepecs Gábor–Mirk Gábor, Topolyi Magdolna–Welker Jácint és Berkes Márton–Marcin László. A fordulót 58,3 százalékos eredménnyel az Ormay György–Siba Gergely kettős nyerte, így ezzel a kiváló eredménnyel az Argay Gyulával kiegészült trió lett összetettben a negyedik. Sorozatzáró cikkünkből az is kiderül, mi lett a tippverseny végeredménye.

Két pár is hiányzott a bajnokság 7. fordulójában, így az volt az érdekesség, hogy a párok egyszer nem két, hanem négy leosztást játszottak egymás ellen. A vezető párosból a továbbra is Ausztráliában tartózkodó Winkler Gábor szintén növelte a hiányzók számát, és Dumbovich Miklós ezúttal Zoller Róbertet kérte fel helyettesítésére. Kiderítettem, hogy a versenyzők között a Winkler-hiány kérdéskörben megoszlanak a titokban tartott magánvélemények. Vannak, akik örülnének, ha Gábor disszidálna (egy konkurenciával kevesebb), de azok vannak többségben, akik visszavárják. Ezt onnan tudom, hogy kitaláltam. A hét játszmája címet orrhosszal a 4. leosztás nyerte a 6-os, és rövid fejhosszal a 22-es előtt. Utóbbiról még lesz szó.

73 éves korában meghalt Szalka Juli, a hazai bridzstársadalom egyik legszínesebb és élete utolsó pillanatáig legaktívabb tagja. Nem sokan vannak, akik annyira szerették a bridzset, és annyit játszottak volna, mint ő. Játszott a bajnokságokban, bridzsklubokban, vidéki és budapesti versenyeken. Szervezett házi partikat kicsi, barátságos szabadság-hegyi otthonában.

Folytatódik Sebes Gábor sorozata: közelebb hozzuk azokat a játékostársakat, akikkel hétről-hétre találkozunk a bridzsasztal mellett. Ezúttal a szenior olimpiai bajnok csapat kapitánya, Bárány György ül a kávézó asztalának másik oldalán. De ez a cím most megtévesztő, mert bridzsről elég kevés szó esik.

A bajnokság 6. fordulójában 32 leosztást játszott a teljes mezőny. A vezető párosból az Ausztráliában tartózkodó Winkler Gábor hiányzott, őt Magyar Péter helyettesítette. Talán ez volt a legérdekesebb forduló az eddigiek közül, mert legalább öt leosztás annyira érdekes volt, hogy mindegyikről külön esszét lehetne írni. Ha lesz bónusz cikk, ezek közül néhány biztosan szerepelni fog. A hét játszmája megtisztelő címet a 11. leosztás érdemelte ki, melyben a szélsőséges elosztások miatt változatos eredmények születtek.